Tippek a foglaláshoz

Mire ügyeljünk fapados repülőjegy foglalásakor?

Megéri a fapados?
Megéri a fapados?

A fapados repülőjegy vásárlása sokak számára kérdés, ugyanis a feje tetejére állt a magyar légi közlekedési és repülőjegy piac a Malév csődje után. A nemzeti légitársaság által hagyott űrre a sokkal gyorsabban reagáló fapados légitársaságok csaptak le, mindegyikük közül a legnagyobb port a légitársaságok „balhés fazonja”, a Ryanair verte fel. Blöffök, el sem készült reptérhasználati szerződések, a konkurencia feljelentése és bikinis csajok a járatnyitó partin. De vajon merjünk-e vásárolni a nagyon olcsó Ryanair repülőjegyekből?
A Malév leállásának február 3-ai bejelentését követően pillanatokon belül jött a sajtóközlemény a Ryanair részéről, miszerint az eredetileg tervezett 5 célállomás helyett 32 új desztinációval térnek vissza a Liszt Ferenc Repülőtérre, bázist nyitnak Ferihegyen, és extrém olcsó repülőjegy áraikkal meg kívánják enni a csődhelyzet után vergődő magyar légi piacot.
Voltak ők már nálunk, a fapados légitársaságok mércéjével viszonylag hosszú itt tartózkodásuk után 2010 elején azzal hagytak itt csapot-papot (köztük több ezer felháborodott utast), hogy a repülőtéri illetékekkel kapcsolatos felülbírálatuk során nem tudtak megegyezni a Budapest Airport képviselőivel a díjak csökkentéséről.
Nem csoda hát, ha a mostani – meglehetősen szalmaláng jellegű – visszatéréssel kapcsolatban a repülőjegy értékesítési szakértők fokozott óvatosságra intenek az ír ultra fapadossal kapcsolatban. Igaz, hogy a Budapest Airporttal a szerződés időközben megköttetett, de igazán nyugodtak mégsem lehetünk.
Lássuk, milyen veszélyekkel és hátrányokkal kell még számolnia annak, aki fapados repülőjegyet vásárol.

  1. Járatkésések, repülő kimaradások
    Az ún. low-cost modell lényege a nevéből fakadóan, hogy a járatokat üzemeltető légitársaság igyekszik a repülőjegy árakat a lehető legalacsonyabban tartani, hogy költségeiket is jelentősen megvágják. Ennek egyik eredménye, hogy megpróbálják a rendelkezésükre álló repülőgépeket minél jobban kihasználni. Egyetlen gép akár napi 5-6 fordulót is teljesíthet Európa különböző pontjaira (természetesen a biztonsági előírások maradéktalan betartásával), így biztosítva az állandó üzemeltetési költségek megtérülését. A járatok fordulóideje (amikor átnézik, takarítják, új utasokat vesz fel) emiatt alacsonyabb a full service légitársaságokéinál. Ez azt eredményezi, hogy jóval nagyobb eséllyel számíthatunk kisebb-nagyobb, akár több órás késésre, főleg a délutáni és esti járatoknál. Üzleti utazóként tehát nem a legjobb megoldás fapadost választani a repüléshez!
  2. Járattörlések
    A diszkont légitársaságok legfontosabb szempontja (pl. a nemzeti légitársaságokkal szemben) a gazdaságos üzemeltetés, emiatt borzasztó rugalmasan képesek kezelni a menetrendi terveiket. Amilyen gyorsan megjelennek egy repülőtéren, olyan gyorsan képesek szedni a sátorfájukat üzletpolitikai okokra hivatkozva, maguk mögött hagyva ezernyi utast, akik már megvásárolták nagyon olcsó repülőjegyüket. Az uniós szabályok értelmében nyilván vissza kell téríteniük a jegyárakat, de gondoljunk csak bele, a 15 000 Ft-os római repülőjegy árát visszakapva ott állunk mondjuk 3 héttel az utazás előtt, amikor az újonnan vehető repülőjegyek már csillagászati áron érhetőek csak el az utazni vágyók számára…
  3. Csata az ülőhelyért
    Néhány fapados plusz pénzért cserébe ad nekünk leosztott ülőhelyet, de az „ultrák” még ezt sem teszik lehetővé. Itt bizony kemény rögbimeccs részesei lehetünk felszálláskor, az utazóközönség neveltetési szintjétől függően. Van lehetőség ugyan „elsőbbségi beszállás” megvásárlására, ám sokszor ez csupán a járathoz szállító autóbuszba való elsőbbségi beszállást jelenti, hogy a repülőgép ajtajához először érünk-e, senki nem garantálja.
  4. Térdet a nyakba
    Mivel úgy gazdaságosabb fenntartani egy repülőgépet, hogy minél több utast szállítunk vele, nyilván jó sok ülőhelyet bele kell zsúfolni. Emiatt aztán az optimálisan 130 székre tervezett Airbus 320-asok (ez most a legnépszerűbb) a fapados modellre való átalakítása után 170-180 székkel is elindulhatnak akár. Egy átlagnál magasabb utazó ezért jobban jár, ha még idejében – az amúgy nem túlzottan drága – prémium ülőhelyekre jogosító repülőjegyet vásárol.
  5. Landolás a világ végén
    Ez sem minden esetben igaz (lásd Budapest Airport), de az esetek többségében a diszkont légitársaságok a jóval olcsóbb, külső reptereket választják. Frankfurt Hahn pl. 125, Párizs Beauvais 90, míg London Stansted 65 km-re van a repülőtér neve elé tapasztott nagyváros központjától. Az olcsó repülőjegy a városba való bejutási költségekkel együtt tehát nem feltétlenül olyan olcsó.
  6. Bújkáló ügyfélszolgálat
    Több fapados légitársaságnál szokott problémát okozni a telefonos ügyfélszolgálat, hiszen sokszor nem elérhetőek, néhány légitársaságnál, nincs magyar nyelvű ügyintéző, esetleg csak emelt díjas vonalakon lehet őket elérni. Az írásos kommunikáció még nehezebb, a publikus e-mail cím mint a fehér holló, az esetek többségében a weboldalon található misztikus szövegdobozokba lehet megírni, mi a bajunk, aztán ha hetek múltán sem kapunk választ, bottal üthetjük levelünk nyomát. Ez az egyik olyan szempont, ami miatt mindenképpen érdemes közvetítőn keresztül megvásárolni a repülőjegyeket.
  7. Fizetős a WC
    Az alapelv: csak azért fizessen az utas, amit valóban meg akar venni. A költséghatékonyság és az alacsony repülőjegyárak biztosításának oltárán amit lehet, beáldoznak. A meghirdetett jegyárban gyakorlatilag tényleg csak a szállítás díja, és a repülőtér használati díj van benne, minden más opcionális, viszont fizetni kell érte: poggyász, nagyobb lábtér, elsőbbségi beszállás, előzetes ülőhely foglalás, étel, ital… A Ryanair az ultra-low cost modellt követi, így ők már a fizetős WC bevezetése után azon is elgondolkoztak, hogy a falhoz erősített támlához szíjazott utazóknak állóhelyet árulnak, vagy hogy a bőröndöket nem a drága pénzért dolgozó reptéri munkások, hanem maguk az utasok fogják feldobálni a gép hasába.
  8. Szigorúan csak A-ból B-be
    A fapados légitársaságok vállalása: az utazót eljuttatják a kiindulási ponttól a célállomásig. A hagyományos légitársaságok együttműködési szerződéseket írnak alá más légitársaságokkal, ezáltal az átszállási pontoknál garantálják az utazó továbbjutását a célállomásra ingyenesen még járatkésés vagy törlés esetén is. A fapadosok ezzel szemben más légitársasággal nem adnak ki közösen repülőjegyet. Ezért különösen legyünk körültekintőek, ha pl. megveszünk egy jegyet Budapest-Frankfurt viszonylatra, majd egy másikat a Frankfurtból Bordeaux-ba való továbbutazáshoz. Ha lekéssük a csatlakozást (ami az 1. pontból kiindulva nem elképzelhetetlen), semmi jóra nem számíthatunk, új repülőjegyet kell vennünk. A legjobb, ha ilyen esetben ott alszunk az átszálló ponton!

Miután jól kibeszéltük a diszkont légitársaságokat, azért valljuk be, hogy vannak komoly előnyei is (már a nagyon olcsó repülőjegy árakon kívül is). Ezeket is felsoroljuk:

  1. Vadonatúj repülőgépek
    Egy új repülőgép hosszútávon gazdaságosabb, kevesebbet fogyaszt, kisebb a szervizköltség. Ezért minden fapados légitársaság igyekszik új gépeket lízingelni, aminek az utas is csak az előnyét élvezheti.
  2. Nagy gépek
    A költséghatékony járatüzemeltetés másik fontos eleme, hogy a légitársaság flottája azonos típusú gépekből álljon, hiszen így a szerviz szintén olcsóbb. Ennek köszönhetően nem kell attól tartanunk, hogy járatunkat az utolsó pillanatban lecseréli a légitársaság egy harsányan zümmögő, turbulenciában bukdácsoló turbó propelleres kisgépre. Még a viszonylag rövid távokon is sugárhajtású repülőgéppel utazhatunk.
  3. Csak azért fizetsz, amit igénybe veszel
    Az igaz, hogy a meghirdetett, vagy a találati oldalon feltüntetett vonzó repülőjegy alapárnál többet kell fizetni, ha plusz szolgáltatásokat kérünk, de ha ezt a félig üres – félig teli elv optimistábbik felfogásában nézzük, azt is elmondhatjuk, hogy amíg egy hagyományos légitársaságnál meg sem kérdeznek minket arról, akarunk-e mondjuk csomagot feladni, addig a fapadosoknál erre lehetőségünk nyílik.
  4. Több lehetőség a módosításra
    A repülőjegy árának visszatérítése ugyan nem erőssége egy fapadosnak sem, az utólagos repülőjegy módosítással kapcsolatban sokkal rugalmasabbak. Például egy hagyományos légitársaságnál az esetek döntő többségében tilos az utazó nevének, vagy az útvonalnak a módosítása, addig a diszkont légitársaságoknál erre díj ellenében van lehetőség.

A végére pedig legyen egy konkrét jó hír is a Ryanairrel kapcsolatban: a legutóbbi közléseik szerint csak a nyár vége felé fogják felülvizsgálni a budapesti indulású járataik telítettségét, és csak akkor fogják törölni a 70-80% alatt teljesítő desztinációkat.

    3 Responses

  1. hol lehet jegyet vásárolni budapesten

  2. Nagyon sajnálnám ha a Biirminghami járat megszünne, mert rengeteg magyar dolgozik azon a részen,és nem mindegy, hogy hol szállunk le!!

A hozzászólás letiltva.