A legendás Húsvét-sziget ugyan nincs a legközelebb hozzánk (sőt, igazából mindentől távol van), de az biztos, hogy mindannyian hallottunk már róla. Azok a bizonyos, elnyújtott emberi arcukról ismert kőszobrok igazán megigéző látványt nyújtanak: a szigeten körülbelül 900 darabot fedeztek fel belőlük. A moaik története tele van kérdőjelekkel, ezért ma is foglalkoztatják a tudósokat. Íme néhány érdekesség a Húsvét-szigetről!
Elhelyezkedése
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Húsvét-sziget a világ végén található, nem csak Magyarországról nézve. A Csendes-óceán dél-keleti részén található sziget ugyan közigazgatásilag Chiléhez tartozik, de a szárazföldtől is 3500 kilométer választja el. Sőt, a legközelebbi lakott sziget is 2000 kilométerrel arrébb található.
Története
A Húsvét-sziget kultúrájának nem sok köze van a keresztény ünnephez, csak egy véletlennek köszönhető ez az elnevezés: a holland Jacob Roggeveen írt először a szigetről. A felfedezésre pedig egy húsvét vasárnap került sor 1722-ben. A szigetet a polinézek Rapa Nuinak nevezik.
De térjünk is rá azokra a bizonyos kőszobrokra, amik évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget. A moai nevű szobrokból körülbelül 900 találtak a 163 négyzetkilométeres szigeten, ami gyakorlatilag lefedi a Rapa Nui Nemzeti Park területét. Gyakori az a téves elképzelés, hogy csupán csak fejekből állnak. Ez azért van, mert a fejhez képest aránytalanul kicsi törzset faragtak az őslakosok, illetve sok esetben már a föld is belepte őket, így csak ásatás révén derül ki, milyen is a teljes alak. Lába viszont egyiknek sincs.
A moaikat 1250 és 1500 között készítették a polinézek, a többségét vulkáni tufából, és átlagosan 4 méter magasak, és 12,5 tonnát nyomnak. Arról, hogy mégis hogyan vitték ezeket a súlyos alkotásokat egyik helyről a másikra, több elmélet is született, de nincs rá egyértelmű válasz.
Valószínűleg a felmenők és a vezetők tiszteletére állították őket. A XVII-XVIII. században valami miatt ledöntötték a szobrokat: egyes elméletek szerint a helyi törzsek vitája miatt, más feljegyzések viszont földrengésre utalnak. Mindenesetre a régészek egy részüket visszaállították. 2022 őszén egy tűzvész során körülbelül 80 moaiban keletkezett kár.
Az évek során több szobrot is elvittek a szigetről, főként múzeumokba: Európában például Brüsszelben, Londonban és Párizsban is láthatunk moaikat, illetve replikákba is belefuthatunk szerte a világon.
Ma körülbelül 8000 ember él a szigeten, ők nagyrészt a turizmusból élnek. A legtöbb turista februárban érkezik, mivel ekkor tartják a Tapati fesztivált. Ha viszont csendesebben, a tömeget elkerülve szeretnénk felfedezni a területet, akkor inkább másik időpontot válasszunk.
Megközelítése
Ha el akarunk jutni a szigetre, akkor először is Chilébe, pontosabban Santiagóba kell utaznunk, így érdemes egy olyan út során beiktatni a szigetet, amikor amúgy is Dél-Amerikába mennénk. Santiagóból repülővel 5-6 óra alatt érjük el a Mataveri Nemzetközi Repülőteret, de az erős szél miatt sokszor késnek a gépek. Mivel ide főként október és április között járnak a legtöbben, ezért ilyenkor a repülőjegyárak is magasabbak, érdemes pár héttel a szezon kezdete előtt vagy utána menni, és minél előbb foglalni.
Kapcsolódó tartalmak:
- Kötelező látnivalók Barcelonában
- 10 kihagyhatatlan program Szicília szigetén
- Tippek környezettudatos utazóknak
- Kevésbé ismert úti célok, amelyek felfedezésre várnak
- Hogyan pakoljunk, ha csak egy kézipoggyásszal utazunk?
- Látnivalók a bakancslistán: Szantorini
- Fedezze fel Málta szigetét! 7 kihagyhatalan látnivaló
- Úti célok a bakancslistánkon: Kappadókia