Bakancslistás úti célokat bemutató sorozatunkban ezúttal egy szent hely kerül bemutatásra: a jeruzsálemi Siratófal, vagy Nyugati Fal. Kétségkívül ez az egyik (ha nem az) első építmény, ami eszünkbe jut Izrael fővárosával kapcsolatban. A viharos történelmű Siratófal felkeresése azok számára is emlékezetes élményt nyújt, akik nem vallási célzattal utaznak Jeruzsálembe.
Elhelyezkedése
A Siratófal, vagy más néven Nyugati Fal egy 57 méteres szakaszt takar a körülbelül 488 méter hosszú, egykori támfalból. Bár a föld felszínétől számítva „csak” 19 méter magas a fal, alatta valójában még 12 mélyen halad. Mészkőtömbökből áll, amiket 45 rétegben rakták egymásra: ebből 28 van a föld felett, 17 pedig alatta. Az eredeti, hatalmas kőtömbök (a legnagyobb 13,4 méter hosszú, és 570 tonnát nyom) Heródes korából származnak, később kisebbekkel is kiegészítették a történelem folyamán.
Története
A Siratófal története több mint 2000 évvel ezelőttig nyúlik vissza, I. Heródes zsidó király (i-e- kb. 72-4) uralkodásáig. Azonban amit ő építtetett, az igazából a Második Templom volt ezen a hegyen. Az első ugyanis Salamon király (i.e. kb. 970-931) nevéhez fűződik, amit viszont i.e. 586-ban leromboltak a babilóniaiak, a várossal együtt.
A babilóniai fogságból hazatérő zsidók később elkezdték helyreállítani az otthonukat, többek között a templomot is újjáépítették. Ezt a Második Templomot 500 évvel később aztán Heródes király nagy mértékben kibővítette, megszépítette: többek között egy második emelettel, egy oszlopcsarnokkal gazdagította, illetve körül vette egy támfallal.
Ez az évtizedeken át épülő templom viszont a rómaiak áldozata lett, i.sz. 70-ben: csupán csak egyetlen része, a nyugati támfal élte túl a pusztítást (bár az eredeti, 60 méteres magasságának alig a harmada maradt meg). A Siratófal elnevezés pedig arra utal, hogy a zsidók ezen a helyen az elvesztett templom miatti bánatukat fejezik ki (még ha a fal maga nem is volt a szentély része, csupán körül vette).
A Siratófal ma
Ma a Templom-hegy nemcsak a zsidóság, hanem a kereszténység és az iszlám vallás számára is kiemelt jelentőséggel bír, illetve az arab-izraeli konfliktus egyik legfontosabb helyszínének számít. Magára a hegyre ezért politikai és vallási okokból sem mehet fel akárki.
A feszült helyzet miatt a Siratófalnál tudnak a zsidók imádkozni a legközelebb ahhoz a helyhez, amit a zsidók a szentek szentjének neveznek: ez az egykori templom legbelsőbb szentélye, ahol a Tízparancsolatot tartalmazó frigyládát őrizték. Épp ezért a falnál elmondott fohászoknak különösen nagy jelentőségük van: évente százezrek keresik fel, többségükben zarándokok, de turisták is rendszeresen látogatják.
Több rituálé is fűződik a falhoz. Az imádkozók sokáig belevésték a nevüket a kőtömbökbe, azonban a rabbik később úgy döntöttek, ezzel sértik a hely szentségét. Így a hívek most már a kőtömbök közötti résekbe össze hajtott papírokat tesznek, körülbelül évi 1 millió darabot. Ezeken fohászok vannak, személyes kívánságok, illetve Istennek szánt üzenetek is.
Ezek a tartalmak is érdekelhetik: